|
Az SzMTSz megalakulásával egy új korszak kezdődik a nemzetiségi televíziózásban. Hamarosan országos videóportál indul be, a hosszú távú cél pedig egy önnálló nemzetiségi televízió létrehozása.
Az alábbiakban interjúrészleteket közlünk a szövetség két kulcsemberével, a Bumm és a Felvidék.ma alapján. Kíváncsiak a véleményünkre Nagy a híréhség a felvidéki magyarok körében – válaszolja Bartók Csaba, a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetségének alelnöke arra a kérdésre, hogy milyen hozadéka van a szervezet által több hete folyó közvélemény-kutatásnak. Az SZMTSZ portálunk bevonásával gyűjti a véleményeket egy dél-szlovákiai internetes televíziós portál arculatának meghatározásához. Világosan szeretnénk látni, milyen tartalmat igényelnek az emberek. Több mint ezer válasz alapján elmondhatom: hírekre vágynak. Aktuális országos és regionális vonatkozású híreket akarnak magyar nyelven. Válaszadóink túlnyomó többsége – internetes felmérésről lévén szó – fiatal és középkorú. Ez a két korcsoport a televíziót jelölte meg fő tájékozódási forrásként. A tévécsatornák közül a Magyar Televízióból, a Duna Televízióból, az RTL KLUB-ból tájékozódnak legtöbben. A Szlovák Televízió magyar adását – vélhetően a kedvezőtlen műsorsávba való besorolás miatt - elenyésző számban nézik. Bartók szerint ez arra utal, hogy hiánypótló szerepet tölthet be Dél-Szlovákiában az itt élő magyarokra összpontosító internetes televíziós hírportál, ami szervezete rövid távú céljainak egyike. Az SZMTSZ 2010 júniusában jött létre. Tagjai jelenleg gőzerővel dolgoznak azon, hogy a portál már az ősz folyamán elindulhasson. Horváth Gabriella alelnök biztatónak tartja, hogy sokan jelezték segítő szándékukat. Jövő héten a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda vezető képviselőivel, valamint több médiaszakemberrel tárgyal az SZMTSZ küldöttsége. „Sokan nyújtottak segítő kezet. Aki szakmabeli, annak nem kell magyarázni, miért van szükség egy dél-szlovákiai televíziós hírportálra, később pedig – ha a körülmények javulnak - egy önálló felvidéki magyar televízióra. A számok önmagukért beszélnek. A szlovák közszolgálati csatornák műsoridejéből 0,9 százalék a szlovák feliratokkal sugárzott magyar nyelvű műsortartalom. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a lakosság 10 százalékát alkotó, több mint 500 ezernyi magyar ajkú néző hetente csupán 70 percnyi friss információt kap az anyanyelvén. Ezt is nagyrészt rossz műsorsávban, ami minimális nézettséget eredményez. Összehasonlításképpen: Szerbiában hetente 800 percnyi műsor készül magyar nyelven az ottani 300 ezres magyar közösségnek. A Kárpát-medence valamennyi országában jóval több információhoz jut anyanyelvén a magyar közösség, mint Szlovákiában. Ezen szeretnénk radikálisan változtatni – hangoztatja Horváth Gabriella. A szlovákiai magyar televíziósok minden fórumot kihasználnak a felvidéki televíziózást hátráltató joggyakorlat megváltoztatására. Legutóbb Knut Vollebaek EBESZ-főbiztos tanácsadóival egyeztetett a szövetség.
Forrás: Felvidék
Fókuszban a magyarok
A televízió népszerű médium idehaza is. A szlovákiai magyarok többsége ebből a forrásból tájékozódik – derül ki abból az internetes felmérésből, amelyet a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége szervezett több felvidéki magyar hírportál közreműködésével. A válaszokból arra is következtetni lehet, hogy milyenek a televíziózási szokások és a nézői igények az internetet felhasználók körében. A felvidéki magyarok leginkább a Magyar Televízió a Duna Televíziót, kisebb mértékben az RTL Klubot és a TV 2-t nézik. A Szlovák Televízió magyar adását csak kevesen kísérik figyelemmel. Ebben annak is szerepe lehet, hogy a magyar nyelven sugárzott műsorok többnyire rossz idősávban tekinthetőek meg. Kivétel a heti öt alkalommal megjelenő ötperces híradó. Napi öt percbe kevés információ sűríthető be, holott a hír az a műfaj, amire a megkérdezettek mintegy 65 százaléka a jelenleginél nagyobb mennyiségben „vevő” lenne. Az emberek mindenekelőtt arra kíváncsiak, mi történik a saját országukban, illetve a saját régiójukban. A külföldi történések csak kevéssé érdeklik őket. Kicsi az igény a beszélgetős elemző műsorokra, annál nagyobb ugyanakkor a kulturális tartalmakra és a dokumentumfilmekre. Mindez irányadó a nézői igényeket kutató SZMTSZ számára. A szervezet tagjai ősszel szeretnék beindítani az első Dél-Szlovákia magyarságára összpontosító felvidéki televíziós hírportált. A jelek szerint valós igényre reagálnak. Több mint ezer megkérdezett 95 százaléka állítja: fontosnak tartja egy felvidéki televíziós hírportál létét és folyamatosan tájékozódna ebből a forrásból. „Bennünket is meglepett, hogy a felvidéki ember ennyire fontosnak tartja az első kézből való hiteles tájékozódást. Vannak felmérések, amelyekből valamelyest következtetni lehetett a tájékozódási szokásokra, de ezek nem tekinthetők mérvadónak. Az internetes felmérés fontos, de ennél mélyebb vizsgálat szükségeltetik. Amilyen gyorsan csak lehet, szükség lesz egy szabályos, reprezentatív felmérésre, ami nem csupán az aktív internet-felhaszálók információszerzési igényeit és szokásait jeleníti meg, hanem valamennyi korcsoportét. Ennek birtokában alkothatunk majd valós képet a felvidéki magyarok tájékozódási igényeiről” – nyilatkozta Horváth Gabriella a szövetség alelnöke. Az SZMTSZ törzsgárdáját szlovákiai magyar televíziós riporterek, operatőrök, médiaszakemberek alkotják. Eddig csupán helyi televíziókban vagy szlovák, illetve magyarországi országos tévécsatornákban tűnhettek fel az alkotásaik. „Vannak pozitív és negatív példák arra vonatkozóan, hogy a kisebbségben élő magyarság mennyire hatékonyan tudta megszervezni magát. A tájékoztatás intézményét mi Szlovákiában lebecsültük. Pontosabban nem mértük fel ennek a fontosságát. Ezért tűrtük el, hogy a közszolgálati csatornák műsoridejéből botrányosan alacsony arányban részesüljünk. Romániában, ahol a lakosság 7 százaléka magyar, heti 200 percnyi friss műsort sugároznak az állam költségén magyar nyelven. Szerbiában, ahol 4 százalék a magyarság aránya, 800 percet. A lakosság tíz százalékát alkotó szlovákiai magyarságnak ezzel szemben csupán hetven perc műsorideje van hetente. Itt az idő, hogy végre felemeljük a hangunkat, és számarányunkkal arányos megjelenési műsorfelületet követeljünk az államtól. De nem hagyatkozhatunk csak erre, hiszen itt a kultúrpolitika úgy változik, ahogy a kormányok jönnek és mennek. Szükségünk van önálló magyar nyelvű televíziós csatornára, ahol aprólékosan kibeszélhetjük ügyes-bajos dolgainkat, ahol bemutathatjuk értékeinket, ahol elmondhatjuk, hol szorít a cipő, ahol a teljesen és nem csak fragmentumokon keresztül jeleníthetjük meg magunkat. Hamarosan újabb népszámlálás lesz Szlovákiában. Egyelőre csak találgathatunk, hányan vesztik el identitásukat amiatt, hogy nem tudnak magyarságukra büszkék lenni. Mi televíziósok ismerjük a hétköznapok valóságát. Tudjuk, hogy változtatni kell az eddigi tájékoztatási gyakorlaton. Nekünk tévéseknek, és a felvidéki magyar közösségnek össze kell fogni. Az asszimilációt hatékony kezelési technikák hiányában aligha sikerül megállítani – hangoztatta Horváth Gabriella. Az SZMTSZ legkésőbb 2013-ig szeretné lerakni az országos fogható felvidéki magyar televízió alapjait. Addig a szervezet a magyar nyelvű internetes televíziós hírportálon tájékoztatna a felvidék társadalmi, politikai és kulturális eseményeiről.
BUMM |
